A szegedi Fidesz és KDNP március 15-én a Klauzál szobornál tartott megemlékezést.
Az eseményen Mihálffy Béla, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, március 15-e nemzeti ünnepeink közül talán az, amelyik leginkább közel áll mindannyiunk szívéhez. Már óvodás korunkban kokárdákat készítettünk, nemzeti színű zászlókat színeztünk, és megismerkedtünk a forradalom első napjának főbb eseményeivel. Lerajzoltuk Petőfi Sándor legendás szereplését, s már kisgyermekként együtt szavaltuk a Nemzeti dalt. Rámutatott, március 15-e a szabadság ünnepe. 175 évvel ezelőtt ugyanis a magyar társadalom többsége összefogott, és többek között a nemzeti függetlenség, a népképviseleti törvényhozás, a felelős magyar kormányzás, a törvény előtti egyenlőség, a szabad sajtó, és a polgári szabadságjogunk érdekében emelte föl hangját. Az 1848 és 49-es szabadságharc és forradalom idején hőseink nem féltek harcolni a szabadságért. Bár 1849 augusztusára a magyarság fegyveres harca elbukott, a forradalom törekvései, amelyet az 1848-as áprilisi törvények foglaltak jogszabályi keretek közé, tovább éltek. Mihálffy Béla azt is felidézte, hogy Klauzál Gábor három cikluson keresztül volt az akkori Csongrád vármegye országgyűlési követe. 1843-44-ben a nemzeti érzelmű vezéralakként, 1848-ban pedig az első felelős magyar kormány ipar, földművelés, és kereskedelemügyi minisztereként tevékenykedett. Az 1866-ban elhunyt politikus hamvai városunkban, a Belvárosi temetőben nyugszanak. 200 éve született Petőfi Sándor, aki 1848 március 15-én a következőket jegyezte fel naplójában:
"Üdvez légy születésed napján, magyar szabadság! először is én üdvezellek, ki imádkoztam és küzdöttem éretted, üdvözellek oly magas örömmel, a milyen mély volt fájdalmam, midőn nélkülöztünk tégedet! Oh szabadságunk, édes kedves ujszülött, légy hosszú életű e földön, élj addig, míg csak él egy magyar a földön". A térség országgyűlési képviselője úgy vélekedett, büszkék lehetünk arra, hogy a szabadságharc költője 1848 július 7-én, mint a szabadszállási választókerület országgyűlési képviselőjelöltje, kampánykörútja egyik állomásaként, a ma városunkhoz is tartozó, Kiskundorozsmára is ellátogatott. 1848-49 a fiatalok forradalma volt. Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór, és a márciusi ifjak, mintegy motorjai voltak a forradalmi eseményeknek, és bátor kezdeményezőképességükkel adtak példát az idősebb nemzedéknek is. A magyar fiatalság, ahogy 175 éve is az volt, a napjainkban is érték. Ezért Magyarország Kormánya elkötelezett, hogy minden eszközzel óvja a magyar fiatalokat, az őket érő fizikai, és szellemi veszélyektől, hiszen a magyarság jövője a fiatalok kezében van.
Azt is elmondta, a magyar függetlenségi harc jelképértékű vezetője Kossuth Lajos, 1849-ben Magyarország kormányzóelnöke volt. Népszerű szónokként indult toborzó körútjaira, ezek során megfordult Szegeden is. Lelkesítő szavára, az Alföld magyarsága fegyvert fogott hazánk függetlenségéért, álltak zászlaja alá városunkban elmondott beszédének hatására szegedi, homokhátsági, bánsági fiatalok. 1848/49-ben nemzetünk háborúra kényszerült. Emiatt mind a kormánynak, mint elnyomóinknak, súlyos emberáldozatokat kellett hoznia. Napjainkban is fegyverek ropognak a szomszédok Ukrajnában. Nekünk, a történelemből okulva, elkötelezetteknek kell lennünk, a béke ügye mellett, és amellett, hogy az emberek kölcsönösen tartsák tiszteletben a másik kultúráját, nyelvét, vallását, értékrendjét.
Mihálffy Béla végezetül úgy összegezte március 15-e legfőbb üzenetét, hogy összefogva, a fiatalokra alapozva, bátor és egységes kiállással, közösen nagy eredményeket érhetünk el. Ezért napjainkban is óvni kell gyermekeinket, képviselni a magyar függetlenség és szabadság ügyét, megvédeni nemzetünket a kívülről, vagy belülről érkező támadásokkal szemben – zárta szavait.