Elfogadták az uniós gázársapkát az energiaügyi miniszterek mai ülésén Brüsszelben. Hónapokig vitáztak róla, és még most sincs teljes egyetértés arról, hogy valóban szükség van-e rá. Magyarország sem szavazta meg a javaslatot. A kormány szerint az uniós gázársapka ellátási nehézségekhez, spekulációhoz és áremelkedéshez vezet - hangzott el a M1-en.
Hónapokig tartó vita és egyezkedés után az Európai Unió energiaminiszterei 180 euro/MWh-ás gázárplafonban maximálták hétfőn a holland tőzsdén kötött havi ügyletek felső árhatárát.
Ez pedig azt jelenti, hogy az eredetileg tervezett 275, majd 188 euro/MWh-ra módosított árnál is alacsonyabb szintben egyeztek meg.
Pedig a tagállamok álláspontja még reggel is távol volt egymástól. A francia energiaminiszter arról beszélt, az elnökség által javasolt árhoz képest Franciaország egy magasabb árplafont tartana elfogadhatónak.
„Ma az elnökség 188 eurós javaslatáról kell döntenünk, pedig Franciaország jelezte: 200 és 260 euró közötti ársáv lenne neki a megfelelő – mondta a Agnes Pannier-Runacher francia energiaminiszter.
A német gazdasági miniszter azt mondta: Nincs kifogásunk az alacsony gázárakkal szemben, de óvatosnak kell lenni, mert a gázárplafon könnyen a visszájára fordulhat. Robert Habeck azt mondta: együtt kell majd élni a megállapodással.
„Úgy gondolom, hogy a problémáink és a kétségeink megalapozottak. A heves hozzáállásnak és kapkodásnak nagyon erős negatív következményei lehetnek. Most okos és átgondolt döntésre van szükség ”- tette hozzá.
A döntésnek érdemi hatása egyelőre azért nem lesz, mert a jelenlegi piaci ár 110 euro környékén van, vagyis jóval az uniós gázársapka szintje alatt áll.
„Magyarország nem támogatta a gázársapkát, mert az áremelkedést hoz és veszélybe sodorhatja az európai energiaellátást ”– mondta Szijjártó Péter Brüsszelben. A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: Brüsszel most a tagállamokra akarja hárítani a felelősséget a problémák megoldása helyett.
„Inkább azzal kellett volna foglalkozni, hogy hogyan növeljük az Európában irányuló földgáz mennyiségét és hogyan fejlesszük az európai vezetékrendszert annak érdekében, hogy a beérkező nagyobb mennyiségű földgázt szét lehessen osztani az európai országok között. De ahelyett, hogy ezzel az értelmes kérdéssel foglalkoztunk volna, az elmúlt hónapok elmentek arra a szerencsétlenkedésre, amely a földgáz ársapka körül zajlik” – tette hozzá.
Hortay Olivér a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője a közösségi oldalán azt írta, hogy a tőzsdén kívüli ügyletek – így a magyar hosszú távú szerződés – mentességet kaptak.
„A tagállamok a korábbi javaslatoknál alacsonyabb, 180 euró/MWh szintet fogadtak el, ami akkor lép életbe, ha három napig stabilan a szint fölött mozognak az árak. Az intézkedést február 15-től kell alkalmazni. Magyarország szempontjából kulcsfontosságú, hogy a tőzsdén kívüli ügyletek – így a hosszú távú szerződések- és a kötelező brüsszeli konzultáció kikerültek a csomagból. Ezzel együtt az intézkedésnek várhatóan súlyos következményei lesznek az európai energiapiacra nézve” – hangsúlyozta.
Visszaélés a monopol helyzettel
Szijjártó Péter a másik fontos energiahordozó, a kőolaj esetében arra hívta fel a figyelmet, hogy Horvátország visszaél a helyzetével és kihasználja Magyarország, Szlovákia és Csehország kiszolgáltatottságát, amikor az Adria kőolajvezeték tranzitdíját 80 százalékkal akarja megemelni: „Ez a tranzitdíj az általános európai benchmarknak a 2,5-3-szorosa. Ez nem más a horvátok részéről, mint visszaélés a háborús helyzettel, visszaélés a monopol helyzettel, visszaélés azzal, hogy a háború miatt Magyarország, Szlovákia és részben Csehország – adott esetben – kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet. Ez egy rendkívül tisztességtelen magatartás.” Szijjártó Péter közölte: felkérte az Európai Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a tervezett emelés ellen.
Comments