Brüsszel eddig 8 szankciós csomagot fogadott el és azokból tisztán látszik, hogy nem az európai emberek érdeke, hanem kizárólag a politikai szempontok számítanak az uniós vezetőknek.
November végéig benyújtja az energiasapkáról szóló legújabb javaslatát az Európai Bizottság – írta a Politico. Brüsszel annak ellenére erőlteti a gáz árának szabályozását, hogy arra már több alkalommal nemet mondott több tagállam, köztük Magyarország is. A kormány szerint ha megvalósulna a gázársapka, akkor Európába még kevesebb gáz érkezne, ami tovább mélyítené a szankciók miatt kialakult energiaválságot – számoltak be róla az M1 Híradójában.
Az Európai Bizottság még az uniós energiaügyi miniszterek novemberi találkozója előtt benyújtja a gázársapkáról szóló javaslat részleteit – írja a Politico. Vagyis Brüsszel ismét megpróbálja rákényszeríteni a gázárak szabályozásáról szóló – már többször elutasított – javaslatát a tagállamokra.
Ha elfogadnák Brüsszel tervét, akkor a mostaninál is kevesebb gáz lenne az EU-ban, ugyanis a Gazprom korábban közölte: ha bevezetnek egy ilyen korlátozást, akkor nem szállít gázt Európába.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban azt mondta: Magyarország nem támogatja a gázársapka bevezetését, mert az egy álcázott szankció, ami az energiaárak további emelkedését hozná és súlyosan fenyegetné Magyarország energiaellátását is.
Brüsszel annak ellenére akar újabb, az energiahordozókat érintő szankciót bevezetni Oroszországgal szemben, hogy a kontinensre az ideinél is nehezebb év vár 2023-ban. Néhány napja az uniós gazdaságpolitikai biztos is már nyíltan beszélt arról, hogy jövőre Európa recesszióba süllyedhet. Paolo Gentiloni azt mondta: egyebek mellett a magas energiaárak is felfelé hajtják az inflációt, és már látszik, hogy az magasabb lesz, mint amire számítottak.
Brüsszel eddig 8 szankciós csomagot fogadott el és azokból tisztán látszik, hogy nem az európai emberek érdeke, hanem kizárólag a politikai szempontok számítanak az uniós vezetőknek – erről a Századvég vezető elemzője beszélt az M1-en. Halkó Petra azt mondta: Brüsszel még úgy sem hajlandó változtatni, hogy mára egyértelművé vált, a szankciók árát nem az oroszok, hanem az európai emberek fizetik meg, és a büntetőintézkedések lassan romba döntik az európai gazdaságot.
„Nagyon komoly árat fizet az Európai Unió, illetve az európai gazdaság, innentől kezdve pedig kérdéses, hogy miért ezt az utat folytatják az európai uniós vezetők, amikor látják, hogy ennek a következményeit teljes mértékben és egyértelműen az európai polgárok fizetik majd meg” – mondta az elemző.
Lassan elfogynak azok a szavak, amelyekkel a brüsszeli döntések abszurditását lehet jellemezni, ugyanis a bürokraták nem törődnek az emberi tragédiákkal, a szankciók miatti gazdasági nehézségekkel, hanem kitartanak a katasztrofális embargós politika mellett – mondta Deutsch Tamás a Kossuth Rádióban.
A Fidesz EP képviselője szerint úgy tűnik, Brüsszel nem azon dolgozik, hogy béke legyen Ukrajnában. „Ahelyett, hogy az Európai Unió élve a politikai eszközökkel, élve azzal, hogy egyébként azt gondolja magáról, hogy jelentős világpolitikai befolyása van, ahelyett, hogy a fegyverszünet érdekében tenne diplomáciai lépéseket az azt követő béketárgyalások megkezdése érdekében, a brüsszeli bürokraták részéről folyamatosan olyan nyilatkozatok hangoznak el, amelyek csak olajat öntenek a tűzre, amelyek csak eszkalálják a háborút” – fogalmazott Deutsch Tamás.
Deutsch Tamás hangsúlyozta: a bürokratákkal szemben Orbán Viktor az, aki folyamatosan arról beszél, hogy minél hamarabb békére van szükség, ugyanis ez nemcsak Magyarország, hanem Európa és az egész világ érdeke is.
Comments