Szeged város vezetése délelőtt 10 órai kezdettel emlékezett meg az 1848-49-es szabadságharc és forradalom hőseire a Klauzál téren.
Március 15-e van, a szabadság ünnepe, a 48-as szabadságharc és forradalom ünnepe – kezdte ünnepi beszédét Botka László, Szeged polgármestere.
Úgy fogalmazott, mi, szegediek a márciusi ifjak örököseinek tartjuk magunkat. Mi a reformkor kiválóságainak, a forradalmi kormány örököseinek tartjuk magunkat, mert városházánk dísztermében, Kossuth és Széchenyi festményei őrködnek döntéseink felett, Szeged legszebb terén pedig Kossuth Lajos szobra látható. "Szegednek népe, nemzetünk büszkesége" – mondta, amikor nálunk járt, hogy a szabadságharchoz támogatást kérjen, és új önkénteseket toborozzon. Amint városunkba ért, mélyen megilletődve hajolt meg a szegediek lelkesedése láttán.
Arra is kitért, hogy mi szegediek, akár a városunk, akár a hazánk szabadsága került veszélybe a történelem során, mindig elsőként álltunk csatasorba. A 48-as forradalom idején Szeged négy honvéd zászlóaljat állított ki, polgárságából pedig 2 gyalogos, és 4 lovas lovas nemzetőr század telt ki. Szegeden mindig, és minden körülmények között kiállunk a szabadság, a testvériség, és az egyenlőség értékei mellett, mert tudjuk, hogy csak akkor fejlődhet otthonunk, ha megőrizzük önállóságunkat, és a szabadságért egymással összefogva harcolunk – hangsúlyozta.
Botka László azt is elmondta, Szegeden ma sem néznek vagyoni helyzetet, politikai hovatartozást, származást, mert csak az a fontos, hogy ki mivel járul hozzá, közösségünk gyarapodásához. Most is kiállunk a márciusi ifjak emléke és követelései mellett, kiállunk a szabad, európai, szolidáris Szeged mellett. Meggyőződésünk, hogy közös teherviselésre van szükség, és a válságidején nem lehet a legszegényebbeket tovább adóztatni.
Azt is tudatta, hogy az egész városban sorra felújítódnak az óvodák és az iskolák, hogy a gyermekek a lehető legjobb körülmények között fejlődhessenek. Szegeden épült meg Európa egyik legjelentősebb tudományos központja, az Eli Lézeres Kutatóintézet. Úgy fogalmazott, hogy egyetemünk a magyar oktatás egyik fellegvára, ahonnan évről-évre, rengeteg tehetséges fiatal kerül ki. Felújításra került a Móra Ferenc Múzeum, emellett sorra újultak meg rendelőink, és nyugdíjas klubjaink, és új egészségházat kapott Kiskundorozsma. Szegeden az ország legzöldebb közlekedési rendszere alakult ki, az a cél, hogy Szegeden minden közösségi jármű, elektromos legyen. Mienk a legerősebb szociális háló, mert minden ember értékes. Ezért kapnak minden évben támogatást az idősek, a rokkantsági ellátásban részesülők, és az iskolába járó gyerekek.
Ezt követően Szeged polgármestere a következőket mondta: Ezeket az eredményeket közös erőfeszítéssel, saját akaratból, az önállóságunknak köszönhetően tudtuk elérni. Szeged ereje a szabadságában, és az összefogásában van. Mi, Szegediek a mai napig hálásak vagyunk, hogy nagy árvíz után, Nyugat Európa támogatásával, sikerült újjáépíteni, gyönyörű, független, önálló városunkat. Hálásak vagyunk, az az európai közösségeknek, hogy a mai napig támogatják otthonunk fejlődését. Történelmünk során megtanultuk, hogy a szabadság szele mindig nyugatról fúj felénk. A 48-as hősöket követve kiállunk, az európai, szabad Magyarországért.
Beszéde végén leszögezte, Szeged immár 300 éve vívta ki szabad, királyi városi rangját. Azóta a történelemben újra meg újra megvívtuk a magunk harcát. A 48-as forradalomból erőn felül vettük ki részünket, és az utolsó pillanatig kitartottunk. 1849-ben Szeged volt a forradalmi kormány utolsó székhelye. Kossuth Lajos itt mondta el utolsó nyilvános beszédét. 1956-ban mi gyújtottuk lángra a forradalom lángját, a szegedi ifjúság fogalmazta mg elsőként a forradalmi követeléseket. 1989-ben a rendszerváltás reformkörei nálunk tartották első ülésüket. Nekünk, a vérünkben van a szabadság, amiért 48 hősei az életüket is készek voltak föláldozni. Az irántuk érzett tisztelet arra kötelez minket, ha kell, újra megvívjuk ezt a harcot.
Éljen a magyar szabadság, éljen a haza! – zárta szavait.