Német Ferenc önkormányzati képviselő nevét sokan ismerik Szegeden, hisz számos csatája volt már a városvezetéssel. Emellett nagyon sok nemes ügy mellé áll még a mai napig is. A Szeged a mindenem hírportál az év végéhez közeledtével vele beszélgetett.
Szegeden nincs könnyű dolga a Fidesz-KDNP koalíciónak, hisz Botka László baloldali összefogása a létszám fölénye miatt bármit megszavazhat. Mit vár a 2024-es önkormányzati választásoktól Szegeden?
Azt várom, amit április harmadika óta az időközi választások többségében látok, vagy amit legutóbb Pesterzsébeten tapasztalhattunk. A Covid és az azt követő gazdasági nehézségek, az Ukrajnai háború és az EU elhibázott szankciós politikája okozta nehézségek kezelésére adott válaszok a Kormányt és a kormánypártokat erősítették. Ez nem azt jelenti, hogy az emberek kormánypártiak lettek, hanem azt, hogy a jobboldalban látják azt a képességet, hogy tudja/képes kezelni a válságot. Azt jeleneti, hogy az emberek emlékeznek még a baloldali kormányok válságkezelési stratégiáira és abból nem kérnek továbbra sem. Optimistán tekintek 2024-re.
Azért láthatjuk, hogy a gépezet nem mindig működik olajozottan, hiszen arra is volt már példa, hogy Botka László képviselői szembeszálltak a polgármester akaratával. Melyek voltak azok az ügyek városunkban, amelyekben sikerült diadalmaskodni a jobboldalnak?
Vannak sikereink és kudarcaink, mint minden városnak. Szeged nagyon sok pénzt nyer fejlesztésekre, amely a kormány támogatása nélkül gyakorlatilag elkerülné a településünket. Így épülhetett fel a húsz éve ígért Pick Aréna, ahol a kézilabda EB házigazdái lehettünk, vagy ahogyan a Tiszavirág Sportuszoda is a vizes VB egyik helyszínévé válhatott. A Maty-éri pálya a világ legjobb kajak-kenu pályái között van, ezért rendezhetünk Szegeden rendszeresen vizes világversenyeket is. A Szent Gellért Fórum egyedülálló komplexum a Dél-Alföldön, amely komoly vendég látogatását tervezi a közeljövőben. Az utak, járdák, vízelvezető csatornák, kerékpárutak folyamatosan épülnek, az óvodák, iskolák, közintézmények megújulnak. Az Egyetem Szeged húzó ágazata. Nem csak a költségvetésének a mérete miatt, nem csak az épülő klinikai tömbök miatt, hanem azért is, mert az egyetemi értelmiség Szeged „aranytartaléka”, akik olyan hozzáadott értéket képviselnek, amely a város fejlődését képesek hosszú távon garantálni. De! Mégis csak nehézkes a város együttműködése az Egyetemmel. A frakciónk szerény mérete nem teszi lehetővé, hogy még hatékonyabb legyen a közös munka. Ahogyan a város pazarló gazdálkodását is nehezen tudjuk megfékezni. Természetesen küzdünk a bizottságokban, a közgyűlésben, és láthatóak részeredmények. Botka László hat vagy hét pártból álló csoportja láthatóan válságban van, az óvodák bezárását megakasztottuk, egyedi ügyekben álltunk ki a szegediekért, szegedi közösségekért. Idén nem zárták le a Huszár Mátyás rakpartot a nyári hétvégékre, és idén is kinyitott a Lapos, amiért küzdenünk kellett, de megérte. Sajnos a parkolási helyek számát tovább csökkenti a baloldali többség, mind e mellé kiterjesztik a fizetős zónák határát, melyekhez rekord magas parkolási díjak párosulnak. Sajnos, ezt nem tudtuk megakadályozni. Komoly csata folyik a lakásrendelet körül, amely nehéz helyzetbe hozza a piaci szereplőket és a szociálisan rászorulókat is. Természetesen mi a szegediek érdekeit képviseljük, míg a baloldal a „város” érdekeire hivatkozva folyamatosan nyirbálja azokat. Ezzel a furcsa kettősséggel rendszeresen találkozunk a városházán. Szeged érdekeire hivatkozva helyezik háttérbe a lakosság érdekeit a baloldali összefogás képviselői.
Botka László immár 20 éve polgármester. Vitatható, hogy mennyire végzi jól a dolgát, de nagyon sokan támogatják. Mit gondol a polgármesterről?
A húsz év, az nagyon komoly teljesítmény és tapasztalat. Mára viszont Botka László elhagyta a pártját, amely felemelte, otthagyta a választmányi elnökségét, a miniszterelnökjelöltségét. Botka László elsősorban önmagához lojális. Amíg az Egyetemen ő fújta a passzát szelet, addig jó volt az Egyetem, létezett egyetemi tanácsnoki státus, amikor csökken a befolyása, akkor durcás gyermekként hisztizik és támadja Szeged történelmi Egyetemét. Ez nem a város első emberéhez méltó hozzá állás. Rutinos túlélő a politikai palettán, de mostanra távol került a nagypolitika boszorkánykonyhájától. Az erodálódó holdudvara tartja a felszínen a szemmel láthatóan megfásult, elfáradt polgármestert. A harmadik alpolgármester megválasztásával pedig Gyurcsány Ferenc átvette az irányítást Botka László felett.
Fontosnak tartják, hogy folyamatosan tartsák a kapcsolatot a Szegeden élőkkel, ezért minden hónap első hétfőjén fogadóórát tartanak a Fidesz irodában. Mennyire élnek az emberek ezzel a lehetőséggel, illetve milyen problémákkal érkeznek ezekre az alkalmakra?
Három éve minden hónapban megtartjuk a fogadó óránkat Chovanecz Kata képviselő társammal. Nem csak személyesen, hanem telefonon, emailen is, és nagyon sokan a közösségi média csatornáin is keresnek minket. A havi egy fogadóóra mára egész havi kapcsolattartássá bővült. Az érdeklődés egyik nagy csoportja a város működésével kapcsolatos. A városi cégek, azok tevékenysége, mulasztása miatt érkeznek sokan. Problémáik egy része könnyen orvosolható, más része, mint például a lakás rendelet hiátusai, nagyobb erőfeszítéseket igényelnek. Szociális megkeresések is szép számmal érkeznek, de sokan jeleznek vissza a kormányzati intézkedések kapcsán is. A lakókörnyezetünk miatt is sokan jeleznek, a közbiztonságtól a tömegközlekedésen át a fatelepítésig érkeznek kérések, kérdések, javaslatok. Változatos a szegediek probléma palettája.
Több olyan civil szervezettel áll kapcsolatban, akik a szegediekért és a megyében élőkért dolgoznak. Nyilván hosszasan lehetne sorolni őket, de melyek a fontosabb bázisok?
A bázisokat az emberek adják. Azok az emberek, akik közösségekbe verődnek, szerveződnek és keresik a boldogulásuk útját. Ezért a civil közösségek mindig is fontos szerepet játszottak az életemben. Eleinte spontán keveredtünk egymás mellé a segítséget keresve, ma már tudatosan segítem ezeknek a közösségeknek a munkáját. Fiatal koromban a sport és szabadidős egyesületek foglalták le a szabadidőm jelentős részét, ma már inkább a társadalmi segítséget nyújtó szervezetek, közösségek vannak a fókuszomban. Ebből fakadóan a mai napig több sportszervezetnél, egyesületnél is tevékenykedem, de fontos számomra a bűnmegelőzés, áldozatsegítés is, ahogy számos segélyszervezettel, egészséges életmódot támogató csoporttal, vagy akár egyházi, vallási közösséggel is rendszeres az együttműködésem.
Nagyon sokan aggódnak a világban kialakult helyzet miatt. A baloldal támogatja a szankciókat, amit egyre többen belátnak, hogy nem jó. Mi a véleménye, 2023-ban országunk, beleértve városunkat is, mennyire tud kilábalni ebből a válságból?
A válság okai globálisak, amik lokálisan nehezen kezelhetők. A Covid nem magyar vírus, az orosz – ukrán háború nem magyar kezdeményezés, az EU-t megrengető gazdasági szankciók nem a magyar álláspontot tükrözik. Amit nem mindenki lát világosan, itt nem a jó helyzetben válogathatunk a jó és a jobb megoldások között. Itt, most válságot kell kezelni, amit csakis nemzeti összefogással van esélyünk túlélni. Ha a kormány szándékai szerint haladhatunk előre, azzal minden magyar városnak is jobb lesz a helyzete. Európában a magyar példát követő országokban sorra nyerik a választásokat a jobboldali pártok. Ezzel felerősödik a „magyar” hang, növekszik Magyarország befolyása, javulnak Magyarország esélyei. Ez Szegednek is előnyére lehet. Én bízom a kormányban.
Biztos sokan nem tudják, de a munka mellett a sportra is jut ideje, amit hivatásosan űz. Miért pont a harcművészetre esett a választás?
Gyermekkoromban Kacsánál, Kása Ferencnél kenuval kezdtem a sportolást, ahol nagyon sokat kaptam az egész életemre útravalónak. A 70-es évek végén jelentek meg a keleti ütős-rugós küzdősportok, ami akkor minden fiatalt kíváncsivá tett. A katonaság Budapestre vitt, ahol a küzdősportok műhelyeibe nyerhettem betekintést. Ott ismertem meg többek között a kickboxot és egy olyan kiváló közösséget, amelybe dicsőség volt bekerülni. A sportnak köszönhetően beutazhattam a világot, barátokra tehettem szert Norvégiától Brazíliáig. De a legfontosabbat a ringben tanultam meg. A sportszerű harcot, a tisztességes szemtől szembe küzdelmet. Azt, hogy előbb van a munka, az eredmény csakis a kemény munka után lehetséges, azt, hogy küzdeni kell az utolsó leheletemig. Örökre bevésődött az olimpiai szlogen, „a sport megtanít győzni vagy felemelt fejjel veszíteni”.
Végezetül így az év végén mit üzenne a szegedieknek?
Mielőtt bármit is üzennék, szeretném megköszönni a szegedieknek a bizalmát, az egész évben nyújtott támogatását.
Köszöntőmet pedig a Szilveszter című filmből idézném: „Álljunk meg, és emlékezzünk a mögöttünk álló évre! Emlékezzünk a sikereinkre és a kudarcainkra, a megszegett és betartott ígéreteinkre. Arra, amikor a legjobb kalandokban volt részünk, és amikor bezárkóztunk, hogy elkerüljük a csalódásokat. Valójában erről szól a Szilveszter. Kapunk még egy esélyt, hogy megbocsássunk, hogy jobbak legyünk, többet adjunk, többet szeressünk, éljünk. Ne töprengjünk azon, mi lett volna, ha….! Örüljünk annak, ami jönni fog! Fogadjuk meg, hogy jobban odafigyelünk egymásra! Jót adjunk, és ne csak ma éjjel, hanem egész évben!”
Áldott ünnepeket, és boldog új évet kívánok minden szegedinek!
Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!
Commentaires