Természeti katasztrófák okozta károk felmérését, Ãgy a földrengések következményeinek vizsgálatát is segÃtik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfusainak műholdas kutatásai - közölte a felsÅ‘oktatási intézmény.
A műholdas adatokat a katasztrófavédelem számos területén használják. Az SZTE Geoinformatikai, Természeti- és Környezetföldrajzi Tanszékének munkatársai évek óta kutatnak és oktatnak a különböző műholdak által szolgáltatott adatok alapján.
Egy adott területrÅ‘l két eltérÅ‘ idÅ‘pontban készült felvétel összevetésén alapuló műholdradar-interferometria segÃtségével észlelhetÅ‘k a nagyon kis felszÃni deformációk is, amelyek utalnak egy terület szeizmikus aktivitására. A műholdakkal megfigyelt változások, kiegészÃtve más adatforrásokkal, például szeizmikus adatokkal, szerkezetföldtani térképekkel és korábbi földrengések adataival lehetÅ‘vé teszik a földrengés-veszélyeztetettség térképezését, Ãgy akár jövÅ‘beni földrengések valószÃnűségének meghatározását is - fejtette ki Van Leeuwen Boudewijn, a tanszék adjunktusa.
A földmozgást követÅ‘en ugyanezt az eljárást lehet felhasználni a földrengés epicentrumának és a földfelszÃn változásainak meghatározásához is. A műholdak a károk feltérképezésére is felhasználhatók. A rengés elÅ‘tt és után készült nagy felbontású optikai felvételek összehasonlÃtásával fel lehet mérni a károk mértékét, és meghatározható, hogy hol van szükség a legnagyobb segÃtségre. Valamivel késÅ‘bb a képek arra is jók, hogy meghatározzák, mely épületek semmisültek meg, és milyen költségekkel jár a helyreállÃtás. A műholdas navigációs rendszerekkel kombinált digitális térképek segÃthetnek a katasztrófavédÅ‘knek abban is, hogy elérjék a rászorulókat.
Magyarországon a földrengések nem jelentenek nagy veszélyt, azonban árvÃz vagy belvÃz gyakran elÅ‘fordulhat. E kockázatok értékeléséhez nyomon kell követni a felszÃnváltozásokat. Az SZTE Földrajz és Földtudományi Intézet és a Geo-Sentinell Kft. közös projektben, radaradatok és GPS-es mérések segÃtségével vizsgálta a Tisza és a Maros menti gátak és a két folyó közötti sÃk mezÅ‘gazdasági területeken tapasztalható felszÃndeformációt. A műholdas adatokat kiegészÃtik a gátak belsÅ‘ szerkezetérÅ‘l készült georadaros felvételekkel, a gátak pontos magassági paramétereivel és a korábbi vÃzszintadatokkal, Ãgy vizsgálva az árvÃzi veszélyeztetettség idÅ‘beli és térbeli változását a mintaterületen. Az árvÃzszimulációhoz emellett hidrológiai modelleket is alkalmaznak. A kutatás eredményeit hamarosan a rangos, Natural Hazards cÃmű folyóiratban mutatják be.