A kormány 95 százalékos extraprofitadót vetett ki a Molra – az erről szóló rendeletmódosítás szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben. Az így befolyt pénzt a rezsivédelmi alapba rakják majd. Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök délelőtt részt vett a Mol igazgatósági ülésén is, ahol a vállalat vezetése a háború okozta gazdasági és energiaválságról, a brüsszeli szankciók hatásairól, illetve Magyarország energiabiztonságáról tárgyalt. A tanácskozásra már az olajcég új székházában került sor – számolt be az M1 Híradó.
Már a nyomát sem lehetett felfedezni a hét eleji sorban állásoknak a töltőállomásokon. Mára a kutak többségénél zavartalanul, mennyiségi korlátok nélkül lehetet tankolni. Igaz már jóval drágábban, mint a hét elején.
A hétfőn hatályba lépett olajársapka és olajembargó után két nappal a kormány – a Mol javaslatára – megszüntette az üzemanyagárstopot. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ennek kapcsán úgy fogalmazott: az, hogy Európában az üzemanyagár-emelkedés drámaian magas és tartós lett, a szankciók a következménye.
Az elmúlt napokban a brüsszeli kőolajszankciók hatályba léptek, bekövetkezett az, amitől tartottunk – írta Orbán Viktor a közösségi oldalán. A miniszterelnök a kormányülésről bejelentkezve hangsúlyozta: mostantól szankciós benzinárak vannak érvényben egész Európában. A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogyan reagáltak a kialakult helyzetre. A szankciós benzinárak kapcsán kiemelte: Magyarországon az ebből keletkező extraprofitot elvonják és a rezsivédelmi alapba irányítják.
A kormány intézkedése nyomán a Mol által fizetett extraprofitadó kulcsa az eddigi 40 százalékról 95 százalékra nő. Az adó alapja a nyugati típusú Brent kőolajnak és az orosz Ural típusú nyersanyagnak a különbözete, azaz az úgynevezett Brent–Ural spread. Ezzel becslések szerint mintegy 200-210 milliárd forint többletbevételre számíthat a költségvetés.
Orbán Viktor a Mol meghívására részt vett az olajcég igazgatósági ülésén is. A kormányfőt többek között Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Lantos Csaba energiaügyi miniszter is elkísérte a vállalat új székházába. A tanácskozáson a Mol hosszú távú üzleti stratégiájáról, a háború okozta gazdasági és energiaválságról, a brüsszeli szankciók hatásairól, illetve Magyarország energiabiztonságáról tárgyaltak.
A brüsszeli olajszankciók komoly szerepet játszottak abban, hogy Magyarországon ellátási gondok alakultak ki – ezt erősítette meg a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője az M1-en. Hortay Olivér szerint ha nem lennének a büntetőintézkedések, akkor Magyarország importból tudta volna pótolni azt az üzemanyag-mennyiséget, amelyre a százhalombattai olajfinomító kiesése, valamint a hétvégén kialakult vásárlási csúcs miatt szükség lett volna.
„Hiába harcoltunk ki mentességet, és magát az olajat továbbra vásárolhatjuk Oroszországtól, egyszerűen az üzemanyagokhoz való hozzáférésünk lecsökkent. Az európai vállalatok elkezdtek befelé termelni, tartalékolni, és ezért az alkalmazkodóképességünk, az, hogy az ilyen nem várt helyzeteket kezeljük, lecsökkent” – fogalmazott.
A Mol várhatóan az év végére rendezi sorait. De jövőre újabb kihívás elé néz, vele együtt a hazai és persze az uniós üzemanyagpiac is, hiszen február 5-én életbe lép az oroszországi finomított termékek vásárlásának tilalma is. Vagyis orosz olajból készített terméket, így benzint és gázolajat nem lehet majd sem behozni Oroszországból, sem országok között értékesíteni. Ez azt jelenti, hogy a Mol a tulajdonában lévő pozsonyi finomítójából sem hozhat be az országba benzint vagy gázolajat.
Comments